7300 Komló, Városház tér 3.

+36 72 584 000

polgarmester@komlo.hu

» AKTUÁLIS

» INFORMÁCIÓS BLOKK

» HÍRFOLYAM

HOSSZÚHETÉNY

Hosszúhetény a Kelet-Mecsek csúcsai, a Zengő és a Hármas-hegy közötti dombokon-völgyekben terül el, a 6-os főút tőszomszédságában. Ősidők óta lakott hely, kőkori, vaskori és a római időkből származó régészeti leletek is előkerültek a környéken. Elsőként a pécsváradi apátság alapítólevele említi a falut 1015-ből, ami akkor a szerveződő szerzetesi közösség birtoka volt.

Hosszúhetényi tájház

A védett helyen fekvő falu a török hódoltság idején nem esett a hadak útjába, így viszonylagos épségben vészelte át ezeket az időket. Megmaradt a magyar lakosság, csak a XIX. század második felében érkeztek nagyobb számban németajkú betelepülők, főleg iparosok.

A XVIII. században a pécsi püspökség tulajdonában lévő kelet-mecseki erdőkben üveghuták működtek. A Németországból és Csehország németlakta részeiről érkezett hutamesterek több generációja fújta az öblös- és síküvegeket a hegyek között. Megtelepedésüket elősegítették a kemencék fűtéséhez és a hamuzsír előállításához nélkülözhetetlen bükkfát adó kiterjedt erdőségek és a viszonylag közel, a Zselicben előforduló kvarchomok. Az első huta 1699-ben nyílt a Réka-völgyben. A következő száz évben az üveghuták rendre felélték a környékükön található erdőt és egyre nyugatabbra költöztek. Óbánya és Kisújbánya után az utolsó huta a közvetlenül Hosszúhetény északi végén lévő Pusztabányán működött 1805-ig.

A hosszúhetényiek főleg szőlőművelésből és a faluhoz tartozó hatalmas erdőterületekből éltek. A községnek a XVIII. századtól saját iskolája van. Később malmok épültek, egyre több lett az iparos, kézműves majd a mecseki széntermelés megindulásával a bányász is. Az itt élők egyedi néprajzi örökséget teremtettek: sajátos népviselet, táncok, népdalok és tájszókincs jellemzi a falut.

A Hetényhez tartozó Püspökszentlászló a pécsi egyházmegye birtoka volt, a püspökök építtették impozáns barokk kastélyát a hozzá tartozó parkkal. Itt tartották fogva 1950-ben Mindszenty József érseket. A festői falu ma kedvelt kirándulóhely.

Barokk püspöki kastély Püspökszentlászlón

Hosszúhetény látnivalói:

  • Az Év Tájháza címmel kitüntetett tájház az XIX-XX. század fordulójának néprajzi örökségével.
  • A múlt század közepének eszközeit és hangulatát felidéző Borbélymúzeum.
  • Az üveghuták tárgyi örökségét és mai üvegművészeti alkotásokat bemutató üvegkiállítás.
  • Barokk püspöki kastély Püspökszentlászlón.
  • Idilli sváb falusi utcakép az egykori hutatelepülésen, a ma főleg nyaralóhelyként használt Kisújbányán.
  • Rekonstruált egykori üveghuták Pusztabányán.
  • Védett természeti értékek – köztük csak itt virágzó bánáti bazsarózsa – és túralehetőségek a Zengőn és a Kelet-Mecsek völgyeiben.

Bánáti bazsarózsa

A fontosabb hosszúhetényi rendezvények a június elejei Talicskaolimpia, a júliusi hagyományőrző aratónap, augusztusban a hutamestereket felidéző kelet-mecseki üveges hétvége, szeptemberben a szüreti mulatság, decemberben pedig a Szent Miklós-napi borünnep

www.hosszuheteny.hu

www.facebook.com/Nemes-János-Művelődési-Központ-Hosszúhetény-969052106521453

A Komlóról Szászvárra vezető útról elérhető zsákfalu története az Árpád-kor végéig vezethető vissza. Első írott említése 1325-ből származik. A név eredete vagy a régi magyar űrmértéket jelentő köböl szó, vagy pedig kutak, források bélelésére használt üreges fatönk neve. A források szerint plébániája a gazdagabbak közé tartozott, maga Köblény is központi szerepet töltött be a környező kisebb falvak körében. Ezek a települések azonban mára eltűntek, csak a nevük maradt fenn.

Szászvári strand

Az oszmán hódoltság alatt a végváriak hadjáratai és a kettős adóztatás is sújtotta a környéket, az igazi csapást azonban a felszabadító háborúk jelentették. A harcok végére Köblény elnéptelenedett, a birtokjegyzékekben pusztaként szerepelt.

Az 1720-as évektől a falu új birtokosai, a Petrovszky család jóvoltából megindult a szervezett újratelepítés. Az érkező német földművesek a környék falvainak többségével ellentétben nem evangélikusok, hanem katolikusok voltak. Ők építették fel 1799-ben a barokk stílusú Mindenszentek plébániatemplomot.

A falu földjei gabonatermesztésre kevéssé voltak alkalmasak, ezért főleg dohányt és szőlőt ültettek. A gyarapodó falu a dualizmus éveiben saját iskolát emelt. A fejlődésben az első világháború sem okozott nagy törést: a rá következő évtizedekben megháromszorozódott az állatállomány, 17 új ház épült a faluban, a lakosság pedig elérte lélekszámának a csúcsát 556 fővel.

A második világégéges komoly veszteségekkel járt: a lakosság ötöde elesett vagy eltűnt, majd a német nemzetiségűek kitelepítése tizedelte meg a falut. A megüresedett házakba a Felvidékről és a környező falvakból érkezett az új lakosság, akik mára beolvadtak a közösségbe.

Köblény látnivalói:

  • Barokk stílusú Mindenszentek-plébániatemplom
  • Szent Flórián szobra
  • Évszázados eperfasor a faluból kivezető út mentén

Köblény legfontosabb rendezvénye a júniusban megtartott falunap.

www.kobleny.hu

7300 Komló Városház tér 3.

© www.komlo.hu - 2020 - Minden jog fenntartva!
Powered by HegyhátMédia Kft.